Képek

Érdekes milyen hamar vége az ünnepeknek.
Olyan gyorsan eljött az új esztendő, hogy szinte észbe sem kaptam, máris január harmadikát írunk.
Gondolatok röpködnek a fejemben, hogy is kellene indítanom az évet. Nem szeretnék fogadalmakat tenni, amit aztán nem tartok be. Nem szeretném ha azt mondanák, - Én megmondtam!- ez olyan ciki.
Így túl az ötvenen, mindig hasznosnak akarjuk magunkat tudni. Teljesen átértékelődnek a dolgok. Semmit nem szeretnénk holnapra hagyni, most tényleg úgy élünk, mintha ez a nap lenne az utolsó. És szerencsére sokadszor az utolsó. Hiszen olyan sok dolgunk van még, hogy szinte bele is gebedhetünk a munkába. Nem is tudom hol kezdjem.

Talán a polcon kellene kezdenem. Végre kitalálni neki valami jópofa dolgot. Annyi mindent látni külföldi blogokban. Én csak azért viszolygok tőle, mert mindig az jár az eszembe, hogy csak porfogó. Édes kicsi textilrózsák sokasága, és mind merő fészke a pornak.

Dédi hegedűjével is kellene valamit kezdenem. Az nem járja, hogy csak áll a szekrényben, mert senki nem tud hegedülni.

Kicsi kalocsai terítők. Rengeteget hímeztem, amikor a szülő otthonban vigyáztak arra, nehogy idő előtt megszülessenek a gyerekeim

Talán itt szemléltetem legjobban, mire képes a por. Karácsony előtt töröltem a szekrények tetejét, és lám ez a boszi hiába lett ide ültetve, nem vigyázott, mindent be lepett a por. Pedig tél van, és ilyenkor sokkal kevesebb levegőben keringő por létezik. De mindjárt elejét vesszük további ténykedésének. Mindjárt jó letörölöm.

Ez soha nem kerüli el a tekintetem. A férjem festette még nagyon régen, nekem pedig mindig előcsalja az emlékeimet. Gyerekkorom legszebb éveit. A szülővárosom határában a Kiserdő a valóságban is így nézett ki. Ide jártunk számháborúzni a sulival. No és persze az akadályversenyek. Azok sem voltak semmik. Szerintem a mai gyerekek nem is tudják miből maradnak ki. Itt voltam gyerek, itt boldogan szaladgálhattunk. Senki nem beszélt bele mit csináljunk. A lényeg az volt, hogy jól érezzük magunkat.

Azért borzasztó az álmatlanság. Fél hatkor bolyongani a lakásban, azután sületlenségeket leírni egy blogban, és már csak az kell, hogy szentimentális legyek.

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

Ez is eljött.

Ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy milyen gyorsan eltelik a 2011-es év.

Ahogy az évek telnek egyre inkább számadásokat készítünk magunknak, talán a saját megnyugvásunkra, ha valami nem úgy történt volna ahogyan akartuk.
Én is így vagyok ezzel. Jó lett volna sokkal többet varrni, de hiába, ha június óta idegzsábával kínlódok. Jó lett volna sokkal többet kertészkedni, sokkal többet foglalkozni minden mással, mint amennyit valójában foglalkoztam a dolgokkal.
Szerencsére egy valamit nem hanyagoltam el, ennek a betegségem sem szabhatott határt. Sok-sok időt töltöttem azokkal, akik számomra a legkedvesebbek, a családommal. Örömöm telik abban, ha a részükre sütök-főzök. Öröm nekik és nekem is az együtt töltött idő. Bár nagyon sokáig élvezhetnénk egymás közelségét! Bár minden percet a legjobban kiélvezhetnénk! És folytathatnám a sort, az összes óhajommal.
De most is rohanok, mert vacsit kell nekik készíteni, és készülünk a szilveszterre is.

Drágaságaim!

Kívánom, hogy minden álmotok valóra váljon.
Kívánom, hogy a 2012-es év sok-sok örömöt hozzon életetekbe.
Kívánok minden jót!


Mindenkinek
Kívánok Boldog Új Évet!

Karácsony 2011

Habos linzer és bejgli

sápadt mikulásvirág

Várják az ajándékok a gyerekeket

mézes

girland

örülünk egymásnak, hiszen már olyan régen találkoztunk

karácsonyi dalokat énekelünk

gondolkodunk

Glitterfy.com - christmas Glitter Graphics

Szóval nincs mit szépíteni, hiába kábítom magam, a kezem már nem lesz olyan mint volt. Július óta próbálom gyógyíttatni, orvossal, alternatív gyógymódokkal, de eddig nem használt semmi. Kezdődött egy ínhüvely gyulladással, és most még mindig nem tudok folyamatosan még egy bejegyzést sem végig írni..
Egy pohár víz, sőt még a fésülködés, sőt a WC használat is fájdalommal jár. Nem is akármilyennel.
Ha valakinek ötlete van mi használhat egy kopott ízületnek, szívesen veszem a tanácsokat.


Szeptember végén rendezték meg Kisújszálláson a káposzta fesztivált, ahol isteni töltött káposztákat kóstoltunk. Igazi házias ízeket tálaltak fel az árusok.

Ezek mellett sok szép népi mesterségről tudtunk meg sokat.
Megcsodálhattuk, sőt megvásárolhattuk kézimunkával készült szépségeiket.