2010. augusztus 9., hétfő

Nyíregyháza Vadaspark

Voltunk Nyíregyházán a Vadasparkban.

Nagyon nehezen találtuk meg, mivel a Nyíregyháziak nem igazán gondolnak a vidékiekre. Bár a TV és a rádió tele van a Zöld piramis hirdetéseivel, arról viszont se a hírek, se a táblák nem szólnak, hogy hogyan lehet megtalálni. Ráadásul az ott élők sem a legmegbízhatóbb információval segítenek. De mindennek ellenére eljutottunk a Vadasparkba. Ajánlanám a helyieknek, nézzenek utána, mondjuk úgy, mintha egy idegen szemével látnának, aki még soha nem járt az ország ezen szegletében, hogyan is tájékoztatják az idelátogatókat.

Ez persze csak a mi véleményünk. Lehet, hogy csak mi vagyunk ennyire figyelmetlenek, de szerintem más is járt már így. Ellenben a bevásárlóközpontokat úgy ahogy kell ellátták útbaigazító táblákkal.

De nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy a vadasparkot megtaláltuk. De nem csak mi, hanem szerintünk a fél ország, no és a szomszéd országok másik fele is. Mindenki ezen a vasárnapon volt kíváncsi az állatokra. A tömeg akkora volt, hogy gyakorlatilag nem is láttunk semmit. Alig lehetett néhány képet készíteni. Szóval elköltöttünk egy csomó pénzt, és ezért majdhogynem nem kaptunk semmit. Már a belépő is igen borsos árú. Tudom a sok-sok bambuszt, amit felhasználtak a parkban szerintem feleslegesen, ki kell fizetni. De gondoljuk csak el, a karon ülő csecsemőtől is elkér egy százas, - ugyan már. Máshol három év alatt a gyerekek bemehetnek ingyen. Engem ugyan nem érintett a dolog, mivel nagyobbacska unokáim vannak. Viszont szerintem átgondolandó, és meg kellene máshol is nézni, hogyan alakítják ki a belépők árát.

A másik dolog szinte sokkolt bennünket, és más jóérzésű embert is. - Ezek a marabuk. - Szegények már ülni is alig tudnak, lehet, hogy csak reggel kiteszik őket a ketrecbe, este pedig berakják a szállásukra, vagy meg sem mozdítják őket, a tekintetük tele fájdalommal. Ezeket a madarakat nem szabadna az embereknek mutogatni. Rossz rájuk nézni. Van ott olyan hely ahol nyugalomban lehetnének, és nem az emberek tekintetének kitenni a fájdalmukat.

Szóval élmény ide, vagy oda, elmentünk megnéztük, bár lehet , hogy ez az emlék csak úgy marad meg bennünk, hogy igen voltunk ott, de túl sokat nem láttunk.
Mindegy egy élmény volt ez is.














....azért néhány kép...



Posted by Picasa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails