Voltunk Nyíregyházán a Vadasparkban.
Nagyon nehezen találtuk meg, mivel a Nyíregyháziak nem igazán gondolnak a vidékiekre. Bár a TV és a rádió tele van a Zöld piramis hirdetéseivel, arról viszont se a hírek, se a táblák nem szólnak, hogy hogyan lehet megtalálni. Ráadásul az ott élők sem a legmegbízhatóbb információval segítenek. De mindennek ellenére eljutottunk a Vadasparkba. Ajánlanám a helyieknek, nézzenek utána, mondjuk úgy, mintha egy idegen szemével látnának, aki még soha nem járt az ország ezen szegletében, hogyan is tájékoztatják az idelátogatókat.
Ez persze csak a mi véleményünk. Lehet, hogy csak mi vagyunk ennyire figyelmetlenek, de szerintem más is járt már így. Ellenben a bevásárlóközpontokat úgy ahogy kell ellátták útbaigazító táblákkal.
De nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy a vadasparkot megtaláltuk. De nem csak mi, hanem szerintünk a fél ország, no és a szomszéd országok másik fele is. Mindenki ezen a vasárnapon volt kíváncsi az állatokra. A tömeg akkora volt, hogy gyakorlatilag nem is láttunk semmit. Alig lehetett néhány képet készíteni. Szóval elköltöttünk egy csomó pénzt, és ezért majdhogynem nem kaptunk semmit. Már a belépő is igen borsos árú. Tudom a sok-sok bambuszt, amit felhasználtak a parkban szerintem feleslegesen, ki kell fizetni. De gondoljuk csak el, a karon ülő csecsemőtől is elkér egy százas, - ugyan már. Máshol három év alatt a gyerekek bemehetnek ingyen. Engem ugyan nem érintett a dolog, mivel nagyobbacska unokáim vannak. Viszont szerintem átgondolandó, és meg kellene máshol is nézni, hogyan alakítják ki a belépők árát.
A másik dolog szinte sokkolt bennünket, és más jóérzésű embert is. - Ezek a marabuk. - Szegények már ülni is alig tudnak, lehet, hogy csak reggel kiteszik őket a ketrecbe, este pedig berakják a szállásukra, vagy meg sem mozdítják őket, a tekintetük tele fájdalommal. Ezeket a madarakat nem szabadna az embereknek mutogatni. Rossz rájuk nézni. Van ott olyan hely ahol nyugalomban lehetnének, és nem az emberek tekintetének kitenni a fájdalmukat.
Szóval élmény ide, vagy oda, elmentünk megnéztük, bár lehet , hogy ez az emlék csak úgy marad meg bennünk, hogy igen voltunk ott, de túl sokat nem láttunk.
Mindegy egy élmény volt ez is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése